~17. rész

Nagyon köszönöm az 1000 oldalmegjelenítést és a komikat. Csak így tovább imádlak titeket!! :D Hoztam a 17. részt, jó hosszú lett... Remélem tetszik. Jó olvasást!! 

Megjött Niall. Louis-tól el sem köszönve távoztam a házból. Most megint pipa vagyok rá a ruha miatt. Niall már az ajtóban állt, mikor kiértem. Hát mit ne mondjak… jól nézett ki. Olyan ’szőke herceg fehér

lovon’ érzésem volt, mikor megláttam őt és mögötte a hófehér Ferrarit.

-Nem semmi. –biccentettem a fejemmel az autó felé aminek az ajtaja nekem volt kinyitva. –Köszönöm. –ültem be, majd az ajtó be is csapódott. Niall megkerülve az autó elejét szállt be a vezető ülésre.

-Indulhatunk?? –bólogattam. Az úton nem nagyon beszélgettünk. Ő az utat figyelte én meg azt, hogy mi a fenén vigyorog. A végén nem jutottam semmire, de megérkeztünk. Rengetegen mentek be oda, ahol a bál volt rendezve. Az egész egyetlen hatalmas teremből állt. A közepén végig plafonig érő vastag oszlopok voltak. Két oldalon asztalok foglaltak helyet, azokon pedig virágok. Minden hó- és törtfehér színben pompázott. Elől egy nagy pódium volt, ahol egy 40-es évei közepén járó nő állt és várta, hogy mindenki bejöjjön és helyet foglaljon. Gyönyörű volt minden. A nő köszöntőt mondott, elmondta, hogy ő az iskolaigazgató, ismerkedjünk meg, és még sok üres beszéd az iskoláról (és más dolgokról), amire szinte senki sem volt kíváncsi. Miután befejeződött az igazgatónő beszéde, mindenki elkezdett beszélgetni mindenkivel. Niall odavezetett pár lányhoz, akik nagyon elmerültek a beszélgetésben.

-Khm… Sziasztok. –köszörülte meg a torkát Niall, hogy észrevegyék végre.

-NIALL!! –kiáltottak fel egyszerre összesen és azzal ellepték őt az ölelésükkel. Ha jól számoltam 4-en lehettek. Gondolom jóba vannak Niall-al.

-De jó, hogy látunk.

-Kit hoztál magaddal??

-Jársz ezzel a lánnyal??

-Szakítottatok Leyla-val?? –jöttek a kérdések kórusba a lányoktól, én pedig teljes zavarban voltam.

-Lányok!! Állj már. –nevetett Niall. –Sorba. Ez még nekem is sok volt egyszerre. –nevetett tovább. –Ő itt Liz. Nem járok vele. Nem szakítottam Leyla-val. Én is örülök, hogy megint találkozunk. Liz ők itt a barátaim Zoe, Hannah és Lily. –mutatott be nekik. Tévedtem… csak 3-an vannak.

-Miért nem Leyla-val jöttél?? –kérdezett tovább Lily.

-Nem mondta, hogy az első két hetet nem tölti Londonban?? Még az apjánál van Barcelonában. –magyarázta Niall. A helyzet számomra kezdett nagyon kényelmetlen lenni. Észrevétlenül megböktem Niall oldalát, hogy húzzunk innen. –Most megyünk, körbenézünk. Majd később találkozunk. –mosolygott rájuk, ők bólintottak, mi pedig odébb álltunk.

-NIALL!! –kiáltott ránk valaki megint.

-Zack. –fordult oda Niall. –Te is idejársz?? Találkoztál a csajokkal?? –ráztak kezet egymással.

-Igen ide. A csajokat meg ne is mondd. Mint akik megvesztek. Egy nyár alatt őrültek meg ennyire vagy eddig is ilyenek voltak?? –nevetettek mindketten jóízűen. Arra következtettem, hogy ő és Niall nagyon jó barátok.

-Eddig is ilyenek voltak, csak már elszoktunk tőlük. –veregette meg barátja vállát a Szöszi. –De mi most megyünk, majd később beszélünk. –intett és megint odébb álltunk.

-Ha megint jön valaki bújtass el. –mondta és körbetekintett, hogy nem-e lát ”veszélyt”.

-Oké. –nevettem az ijedt ábrázatán.

-Táncolsz velem?? –nyújtotta felém kezét, megfogtam és a táncoló tömegbe húzott.

-Szóval van barátnőd?? Eddig nem is mondtad. –kezdtünk beszélgetni tánc közben.

-Liz képzeld, van barátnőm. Leyla-nak hívják. –adta a hasznos információt, amin csak nevetni tudtam.

-Na, de most komolyan. Miért nem mondtad?? –váltottam komolyra.

-Nem nagyon került szóba. –vonta meg a vállát.

-Mesélj róla. –kértem meg őt. Kíváncsi voltam rá. Mesélt Leyla-ról, a lányokról, Zack-ről. Leyla Niall elmondásai szerint kedves lány és szerintem jól kifogunk jönni. A szülei elváltak neki és a nyarát az apjánál töltötte, de még nem érkezett haza. Ő is velünk fog járni. A lányokról amit mesélt abból ki tudtam venni, hogy velük nem fogok szimpatizálni. Zack, Niall egyik legjobb barátja. Róla nem tudtam meg sokat. Nevetgéltünk beszélgettünk és közben táncoltunk.(zene) Mikor elkezdődött egy lassabb zene Niall arcára ráfagyott a mosoly, mikor mögém nézett. Nem nagyon foglalkoztam vele, de nem sokkal később a fülemnél hátulról elkezdett valaki beszélni.

-Megtisztel egy tánccal Miss Gray?? –suttogó, mély, reszelős hang, mögötte egy megbújó mosollyal. Niall nem teljesen mosolyog. Már tudtam is ki ő. Niall elengedett és egy műmosoly kíséretében lelépett. Harry maga felé fordított és táncolni kezdtünk.

-Belógsz a bálomra Göndör?? –kérdeztem a vigyorgó fiútól.

-Gyönyörű vagy ebben a ruhában. –döntötte egy kicsit jobbra a fejét és végignézett rajtam. Ekkor, esett le. Hát persze… Harry küldte a ruhát. A ’G.’ pedig a tőlem kapott beceneve volt. Én csak mosolyogni tudtam, ami már majdnem olyan vigyorba ment át, mint Harry-é.

-’G.’ mint Göndör?? Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe. –ráztam a fejem hihetetlenkedve –Hol voltál?? Délután már kezdtem aggódni. –döntöttem meg én is a fejem és végig mértem őt, mint ő engem. A szőke herceget lecserélte a sötét lovag.

-Úgy döntöttem a bálon leplek meg. –csupamosoly képétől nekem is mosolyognom kellett.

-Hát tényleg megleptél. –keze szép lassan észrevétlenül csúszott lefelé a derekamról, de még időben hátranyúltam és raktam vissza a kezét a megfelelő helyre. Csóváltam a fejem és mosolyogtam, hogy sosem adja fel.

-Próbálkozni se szabad?? –vigyorgott.

-Próbálkozni lehet. –mondtam majdnem suttogva.

-És megéri próbálkozni?? –suttogta ugyanúgy mint én és közelebb hajolt.

-Próbáld meg. –suttogtam, de inkább már csak tátogtam. Nem is tudtam miket beszélek a következő másodpercben pedig már azt sem tudtam, hogy mit csinálok. Az ördöggel csókolózok a bál közepén.