~11. rész

Villám gyors voltam és hoztam a 11. részt is :D Mi a véleményetek az új háttérről?? Holnap nem hiszem, de holnapután hozom az új részt. :) Remélem tetszik és jó olvasást!! 

-Bazdmeg. –fogalmazta meg Niall, azt amire én is készültem, csak van olyan érzésem, hogy ő nem a felfordulás miatt.

-Na végre hazajöttél. –csattant fel Louis és már közeledett is. Váratlanul átölelt és megnézett, hogy nincs-e semmi bajom. Ugyan mi bajom lehetne egy sétától.

-Én húzok innen. –csinált hátraarcot Niall.

-Azt jól teszed lúzer. –szólt utána Harry. Egyszer ki fogom herélni ezt a gyereket.

-Fogd be!! –ordítottam rá. –Kikísérlek. –mondtam Niall-nak. A bejárati ajtóban álltunk már.

-Bocsi azt hittem, csak Louis lesz itt. –mentegetőztem.

-Csak?? Tudod te kik ezek?? –mutogatott a szoba irányába.

-Tudom. De csak tegnap óta ismerem őket. És…

-És??

-És Louis a testvérem. –hajtottam le a fejem.

-Ó bazdmeg. –túrt a hajába. Van egy olyan sejtésem, hogy ő már közelebbről is ismeri őket mint én. –Legyél nagyon óvatos velük. Nagyon nem jó emberek ezek. Ha bármi baj van hívj fel. Nem viccelek.

-Nem hiszem, hogy bármi baj lehetne. De hívj fel később. Most mennem kell és rendet kell raknom.

-Oké. Szia.

-Szia. –lassan visszasétáltam a fiúkhoz. Eléggé érdekelt, hogy ki lehet a 3. személy.

-Valaki elmagyarázná, hogy mi ez itt?? –mutogattam a disznóólra. –És lenne még pár kérdésem.

-Lizbeth kisasszony csak jól érezzük magunkat. Ne tessék ilyen hangosan kiabálni. –Harry hangja csúszós volt és a szokásosnál is lassabban beszélt. Mikor ránéztem szeme alatt jókora piros folt volt, ami kezdett átmenni halványlilába. 100%-ig biztos voltam benne, hogy részeg.

-Ez részeg?? –néztem Louis-ra, aki nem messze tőlem állt, és közbe a szétcsúszott fiú felé mutogattam.

-Úgy néz ki. –húzta a száját gúnyos mosolyra.

-Te is ittál?? –kérdeztem ismét tőle felháborodottan.

-Úgy nézek ki?? –vonta fel a szemöldökét.

-Természetesen nem, de már nem tudom mit higgyek. Ráadásul nem csak ti, hanem egy idegen is van a házamba. –most a Harry mellett ülő idegen fiúra mutogattam. Louis nem szólt semmit, hátat fordított nekem, odament Harry-hez, elkapta a két lábát, és úgy ahogy volt végighúzta őt a nappalin, betuszkolta az egyik szobába, és kulcsra zárta az ajtót. Visszajött hozzám odavezetett a kanapéhoz, a fiú felállt és a kezét nyújtotta.

-Liam Payne. –bizonytalanul elfogadtam kéznyújtását

-Lizbeth Gray. 

-Rendben ez is megvan. Még valami, Liz?? –kérdezte Louis és összecsapta a kezét.

-Miért vagytok itt?? És Harry mi okból volt holt részeg?? –tudakoltam és felváltva néztem kettőjükre.

-Azért vagyunk itt, mert te mondtad, ha akarok valamit, akkor jöjjek ide. Csak te időközbe eltűntél. Aztán idehívtam Liam-ot, hogy segítsen. Ami Harry-t illeti, volt egy kis összetűzésünk. –így legalább már érthető a folt a szeme alatt. De mi végett kaphatott egy monoklit?? Inkább nem is akarom tudni.

-És mibe kellett Liam segítsége??

-Nem gondolod, hogy túl sokat kérdezel?? –ráncolta rám a homlokát Liam.

-Hagyd!! Ha kérdezni akar, akkor kérdez. –jelentette ki Louis.

-Oké főnök. –emelte fel a kezeit védekezés képpen, majd rá hagyta a dolgot.

Amíg ők ezt a kis csevelyt megejtették én addig észrevétlenül eljutottam a lépcsőig. Rohantam fel a szobámba, magamra csaptam az ajtót és azzal a lendülettel be is zártam. Nem telt el 2 másodperc, Louis már dörömbölt is az ajtómon.

-Liz. Engedj be!! Meg kell beszélnünk valamit. –kiabált be a szobába.

-Mondd csak nyugodtan így is hallom. –leültem az ágyam közepére és az ablakon bámultam ki és vártam azt ”nagyon fontos” dolgot amit közölni akar velem.

-Itt fogok lakni egy ideig.

-Mi van?? –pattantak ki a szemeim. –Felejtsd el, de most rögtön. –ordítoztam a mögöttem lévő ajtónak.