~6. rész

Örülök, hogy tetszik nektek az amit írok!! Meghoztam a 6. részt is. :) Amint összejön a 3 komi megint hozom az új részt. Jó olvasást!! :)

Louis lassan megfordult velem a hátán. Már én akartam leszállni, de most ő nem engedett a földre. Erősen megfogta a combjaim, mintha féltene a göndörtől és úgy lépett hozzá közelebb. Louis arcvonásai komolyak lettek amit nem tudtam hova tenni. Mikor ott volt egymással szembe a két fiú én pedig Lou hátán egy kicsit kínosan éreztem magam és az arcom a vállába fúrtam, mintha ott sem volnék. Az jobb kezét levette a combomról és Harry vállára tette. A bal karjával még mindig engem fogott és úgy kezdte bevezetni Harry-t a szobába, hogy üljön le, majd beszélni kezdett.

-Most nagyon figyelj Hazz!! Lehet pár dolog meg fog változni. Először is, ma este nem mész bulizni, hanem haza kíséred ezt a lányt. –biccentett fejével felém. Leült a kanapéra engem pedig szorosan maga mögé ültetett. –Másodszor. Nem láthat meg senki vele. Harmadszor pedig. Az életed árán is meg fogod védeni. –hangja komoly volt és parancsoló. Mintha csak egy szegény kutyával és nem a barátjával beszélne.

-Akkor lenne két kérdésem. Ki a faszom ez?? És miért ilyen fontos neked?? –háborodott fel.

-Azért mert a húgom és tisztelni fogod őt!! –kiáltott rá erőteljesen. A göndör összehúzta magát és csak bólintott egyet. –És, ha hozzá mersz érni nem éled meg a holnapot. –mondta nem kiabálva de még is szigorúan. Szegény fiú megint csak bólintott. Én végig Lou háta mögött ültem felhúzott lábakkal és megszólalni se mertem. –Most menj ki. Nem sokára majd indultok. –intett az ajtó felé. Már valamivel kedvesebb hangnemmel beszélt hozzá. A fiú felállt és kiment a szobából. Lou felém fordult és mosolygott(?!?!?!).

-Miért beszéltél így szegénnyel?? –kértem őt számon viselkedése miatt.

-Lizbeth, már nem otthon vagy ahol minden tökéletes, hanem London cseppet sem barátságos utcáin. Csak próbállak megvédeni. –simított végig a karomon mosolyogva.

-Akkor mért nem te kísérsz haza?? –sóhajtott egyet majd belekezdett.

-Liz. Tudod mivel nem rég jöttem még csak ki, ezért nem szeretném, ha bizonyos emberek megtudják. Nem megyek sehova se a házból még pár hétig, de ígérem, hogy Harry vigyázni fog rád. –próbált nyugtatgatni, de nem nagyon jött össze. Kik azok a bizonyos emberek?? Nem akartam tovább kérdezősködni, úgyhogy csak bólintottam. Egy ideig még beszélgettünk. Megtudtam róla pár dolgot és, hogy sok mindenben hasonlítunk is. Hamar elment az idő és azon kaptam magam, hogy 7 óra és csörög a telefonom.

-Igen? –vettem fel a készüléket.

-Lizbeth kisasszony azt mondta felhív, ha nem talál haza, de nem hívott és aggódtam, hogy valami baja esik. –beszélt a telefonba Fred.

-Jajj. Bocsánat elfelejtettem szólni. –csaptam a homlokomra. –Nincs semmi bajom ne aggódjon. Viszont ide tudna jönni a... -néztem  Louis-ra aki azonnal lediktálta a ház címét én pedig visszamondtam Fred-nek.

-Fél óra múlva ott vagyok. –mondta és már le is tette a telefont.

-Louis én azt hiszem megyek haza. Nem sokára itt van a sofőröm.

-Rendben akkor szólok Harry-nek. –állt fel a kanapéról.

-Muszáj?? Nem feltétlenül kedvelem őt. –nyafogtam, hátha meggondolja magát.