~3. rész

Mivel már 3. rész, ezért 3 komi után hozom a következőt. :)) Remélem tetszik mindenkinek. Iratkozzatok fel!! :) Jó olvasást!! :D 

-Nem ismered véletlenül ezt a srácot?? –szedtem elő a fényképet a zsebemből. Elvette a kezemből vizsgálni kezdte majd egy 1000 vattos vigyor terült el a képén.

-Hát véletlenül ismerem. Pont hozzá viszlek. –vigyorgott még mindig és vissza adta nekem a képet.

-Mi ?? –hangom sokkal vékonyabb lett az átlagnál. –Ki ő?? Hogy hívják??

-A neve Louis Tomlinson. De honnan ismered?? –kérdése meglepett. Nem tudtam rá válaszolni.

-Az most mindegy. Mesélj róla. –kértem őt és felnéztem magas alakjára.

-2 hete szabadult. Ő a legjobb barátom. Kell még mondanom valamit, vagy beéred ezzel??

-Mi az, hogy 2 hete szabadult?? Honnan?? –kérdeztem és csak reménykedtem, hogy nem börtönbe volt.

-A börtönből. Azt hittem elég nyilvánvaló. De miért érdekel annyira?? És honnan van róla legalább 6 éves képed?? –nézett le rám felvont szemöldökkel.

-Az most ne érdekeljen. Inkább azt mondd meg, hogy miért volt bent és mennyi időre. –kíváncsiskodtam.

-2 évre volt bent. Pedig csak 3 embert vert félholtra. Nem tudom mit szívóznak a hülye zsaruk. Még szerencse, hogy nem tudták meg, hogy a bárban ki indított tömegverekedést. –mondta teljes nyugodtsággal a hangjában. A végén pedig elnevette magát. –De miért mondom el ezt én neked?? Mindig elpofázom azokat a dolgokat is amiket nem kellene. –rázta meg a fejét ezzel összekócolva haját. Még feszültebb lettem. Kezdtem tényleg félni a mellettem sétáló magas fiútól. És csak reménykedtem, hogy összetéveszti valakivel a képen lévő fiút. Az én testvérem nem lehet egy pszichopata. Rémült arccal sétáltam tovább előre. –Ne vágj már olyan képet. Ő még nem ölt embert. –emelte ki az „Ő” és a „még” szócskát.

-Ezt úgy mondtad, mintha te már igen. –suttogtam és féltem a választól. Nem mondott semmit. –T-te öltél már embert?? –kérdeztem még halkabban. Komoly arccal nézett maga elé és egy idő után megrázta a fejét.

-Csak majdnem. -remegtem a félelemtől. Hogy érti azt, hogy majdnem?? Megálltam és próbáltam kihúzni kezem az övéből, de nem engedte. Mosolyogva pillantott rám.

-Nem kell félned. Nőket soha nem bántok. –ettől egy nagyon kicsit megnyugodtam, de megrémiszt a gondolat is, hogy akárkit is komolyabban bántott már. Lassan megálltunk egy nagy ház előtt. Gondolom megérkeztünk. Harry bevezetett a házba és rám parancsolt az előszobába, hogy maradjak ott. Biztonság kedvéért, hogy meg ne szökjek bezárta az ajtót és kivette a kulcsot is belőle. Ő tovább ment és halk beszélgetést hallottam nem messze tőlem.

-Mi járatban itthon ilyen korán?? Mi történt ma odakinn?? –kérdezte egy ismeretlen férfi hang.

-Hát említetted, hogyha látok 16 év körüli zöld szemű, barna lányt, szép, ismerős mosollyal akkor hozzam ide…

-És??

-És találtam egyet aki pont téged keresett. Egy minimum 6 éves képpel rólad járkált, de fogalma sincs róla, hogy ki vagy.

-Mi?? Ezt nem értem. Nem tudja, hogy ki vagyok, de engem keresett??

-Jah. A csaj eszeveszettül dögös. És szörnyen alacsony.

-Oké. Inkább fogd be. Remélem idehoztad… Akkor hozd be.