~1. rész

Meglett 2 komi a prológusra aminek nagyon örülök!!! :) Hoztam is az 1. részt remélem tetszik mindenkinek. Ha erre is lesz 2 komi hozom a 2. részt is. Iratkozzatok fel!!! Jó olvasást!! :))

Másnap reggel apa keltett. Gyorsan elkészültem felöltöztem, megcsináltam a hajam és reggeliztem. 7 óra volt. Elbúcsúztam a családomtól. Tény, hogy hiányozni fognak, de ezt kíváncsiságom felülmúlja ezt az érzést. Apával bepakoltunk a kocsiba és a reptér felé vettük az irányt. Elbúcsúztam tőle is és az idő csak úgy repült. A következő pillanatban azon kaptam magam, hogy a repülőn ülök magam mögött hagyva eddigi tökéletes kis életemet. Mert tökéletes volt. Leszállva a repülőről rögtön találkoztam a sofőrömmel akit anyu fizet, hogy mindenbe segítségemre legyen. Egy 50-60 év közötti kedves ábrázatú bácsi volt. Rögtön segített a csomagjaimmal és be is mutatkozott. A neve Fred. Szerintem elég jól ki fogok jönni vele mert kedves természete a nagypapámra emlékeztet. Mosolyogva mentünk ki egy hatalmas fekete autóhoz. Fred elmesélése szerint ez az én autóm, de mivel nincs jogosítványom ezért ő fog mindenhova vinni ahova csak szeretnék menni. A csodálatos fekete autóval hamar elrepített az új lakásomig. Hát persze, hogy a gazdag negyedbe vásárolt anya házat. Ez is rá vall, pedig elég lett volna egy egyszerű kis lakás is, de ő láthatóan még egy kis házzal sem érte be. Hatalmas emeletes ház előtt álltunk meg. Anya... mit fogok én egyedül csinálni egy ekkor már palotának nevezhető házban ?? Keringtek bennem a kérdések. A ház bámulását az ablakon keresztül az szakította meg, hogy kinyitódott a mellettem lévő ajtó amit Fred intézett, hogy száljak ki. Nem voltam ennyire hozzászokva, hogy ajtókat nyitogassanak nekem azért egy halvány mosoly mellett szégyenlősen köszöntem meg, majd bementünk a házba. A ház gyönyörű volt belülről is. Főként barna és fehér színűek voltak mindenhol a bútorok, falak, csempék, padlók... Egyszerű volt, de még is látványos és gyönyörű.

Pár napja már itt vagyok, de még nem csináltam semmit, csak felfedeztem a ház minden kis részletét. Mivel csak 2 hét múlva kezdődik a suli, találnom kell magamnak valami elfoglaltságot. Úgy döntöttem, hogy elmegyek sétálni és megkérdek pár embert, hogy nem-e ismeri a fiút aki a képen van. Így is tettem. 1 óra alatt kb 20 embert állítottam meg. A legtöbben nem tudták, hogy ki az és tovább sétáltak, de voltak páran akik ijedt arccal és kikerekedett szemekkel bámultak rám és elsiettek. Senkitől nem kaptam kielégítő választ. Hazafelé tartottam, mikor nagy háztömbök és kiugró kis utcák sokasága mellett haladtam el. Az egyik ház mögül kiugrott egy magas srác és pár métert magával rántott.

-Csináld azt amit mondok!! Remélem világos. –nézett rám szigorúan. Bevallom kicsit becsináltam tőle. Nagyon magas volt. Fekete csőgatya és egy lenge ing volt rajta volt rajta. Testét pár helyen tetkók díszítették.

-Én?? –értetlenkedtem.